 |
Tokaj-Hegyalja a Világörökség része |
|
Amióta 1979-ben az UNESCO megfogalmazta a Világörökség Egyezményt, 180 ország írta alá, ezzel kötelezettséget vállalva arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.
A listára való felvétel szigorú feltételeinek 2005 júliusáig összesen 812 helyszín felelt meg 137 állam területén, közülük 628 kulturális, 160 pedig természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 23 helyszín besorolása egy ún. "vegyes" kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek. Magyarország nyolc világörökségi helyszínnel képviselteti magát a rangos Világörökségi Listán. |
|
2002. június 24-29. között Budapesten tartotta
ülését az UNESCO Világörökség Bizottsága. A bizottság június 27-én este mindkét
magyar világörökségi felterjesztést elfogadta, így a világörökség része lett a
Tokaj-hegyaljai borvidék, valamint az Andrássy út. A világörökségi cím megítélése jelentős nyilvánosságot ad
a helyszíneknek és hozzájárul a kulturális turizmus fejlődéséhez. |
 |
|
A területről a magyarok első történetírója, Anonymus is megemlékezik Gesta Hungarorumában. A tájegységnek Tokaj lett a névadója, megkülönböztetésül a többi tájegység-hegyaljától. A történelmi borvidék kiterjedése az abaújszántói Sátorhegyektől a sátoraljaújhelyi Sátorhegyekig tart, ahogyan a régi latin mondás tartja: "Incipit in Sátor, desinit in Sátor". A borvidék elenyésző területe átnyúlik a mai Szlovákia területére is. Területét az évszázadok során többször körülhatárolták, de legfeljebb 32 települést érdemesítettek arra, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozónak vallhassa magát. A tájegység világhírű attrakciója a hegység déli lejtőin termő különleges minőségű takaji bor és az ezt népszerűsíteni hivatott bor-gasztronómia. A természet ajándéka a különleges termőterület, a vulkanikus altalajon az agyag- vagy lösztalaj. A napsütötte déli lejtők a Bodrog és Tisza folyók által meghatározott mikroklima kedvez a Botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának, és az ezt követő aszúszodásnak. A sajátos éghajlat, a vulkanikus talaj, a különleges pincék és az évszázados tapasztalat együttesen eredményezik a világon sehol másütt fel nem lelhető furmint, hárslevelű, muskotályos borokat, a szamorodnit és az aszút. A sziklákba vájt pincék hatalmas rendszere - mely egész évben 12 0C körüli hőmérsékletet és magas 95% körüli páratartalmat biztosít - ideális a borok érlelésére. Tokaj-Hegyalja a XVI. század közepétől vette át a török által elfoglalt szerémségi borvidék szerepét a magyar királyi udvarban. A magyar- és a világirodalomnak is több neves személyiségét megihlette e bor, mely virágkorát 1630-ban éli, amikor Szepsy Laczkó Máte - Lorántffy Zsuzsanna udvari papja - leírta az aszúkészítés máig is alkalmazott módját. 1703-tól már szinte az egész világon ismert, s XIV. Lajos francia király aposztrofálta így: "Vinum regum, rex vinorum" (A királyok bora, borok királya). |
|
|
|
Hegyalján a XVII-XVIII. században gazdag mezővárosok sora alakult ki: Szerencs, Mád, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Sárospatak és Sátoraljaújhely. A magyar "alapnépességet" a középkorban betelepített vallonok színezték, majd a század végétől a különböző népek valóságos gyűjtőhelyének számított. |
|
A tokaji sikerét tovább fokozta, az a nézet, miszerint mértékkel való fogyasztása gyógyító, regeneráló hatású, így "Vinum tokajense passum" néven felkerült a gyógyszertárak polcaira. Gondolataimat XIV. Benedict pápa soraival zárom. "Áldott legyen a föld, mely termette, a hölgy, aki küldötte, és áldott legyek én, hogy megkóstolhattam" - így dicsőítette a pápa a tokajit és az azt adományozó Mária Teréziát. |
|
|
A Miskolctól alig ötven kilométerre fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ első zárt borvidéke volt, 1737-ben született meg az a királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a "tokaj bor" előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége indokolta, hogy az UNESCO Világ- örökség Bizottsága 2002-ben a tokaji történelmi borvidéket világörökségi területté nyilvánította kultúrtáj kategóriában.
A borvidék legkiemelkedőbb termelőhelyei, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya képezik a világörökségi terület magját, illetve Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, a her- cegkúti pincesor, valamint Tolcsván a történelmi pincesor, az Oremus pincéi, valamint a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma. A borvidék többi települése a világörökségre vonatkozó UNESCO-konvenció szerint "védőzónát" képez a világörökségi magtelepülések körül. |
|
|
|
|
