HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT

- a 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6§ (1) bekezdéséhez -

„Zempléni Tájak Összefogása a fejlődésért”

1. Helyzetelemzés:

A térség tájegységei: Hegyköz, Hegyalja, Bodrogköz, Rétköz. A terület változatos földrajzi adottságú: hegy- és síkvidék alkotja. A Bodrog és a Tisza szeli át a térséget, mely periferikus földrajzi fekvésű. A terület lakossága elöregedő, kedvezőtlen a korösszetétel. A pályakezdők nehezen találnak munkát, többségük elvándorol a központi régióba, illetve a Dunántúlra. A lakosságszám 2001-2005 között a sátoraljaújhelyi kistérségben közel 5%-kal, a sárospatakiban több mint 4%-kal, a bodrogköziben 1,5%-kal csökkent.

1.1 Erőforrások, fejlesztési potenciál:

- Térség geopolitikai helyzetéből adódóan a magyar-szlovák-ukrán hármashatármenti gazdasági együttműködés centrumát képezi.

- Az akciócsoport területén található a Tokaj-hegyaljai Zárt Történelmi Borvidék (Világörökség). A közösség teljes területére jellemző a helyi speciális termékek megléte (gasztroturizmus, ökoturizmus).

- Mérsékelten átalakított természeti környezet, védett természeti területek, tájvédelmi körzet megléte, értékes növény- és állatvilág. A sajátos térségi történelmi és kulturális értékek egyedisége, különlegessége. A minőségi turizmus – kastély és konferencia turizmus, vadászturizmus – alapfeltételei adottak a térségben.

- Magas fokú erdősültségből adódóan (Hegyköz) rendelkezésre álló erdei termékek, vadgazdálkodás, fafeldolgozás nyersanyag szükséglete. A Bodrogköz tájegységben kedvezőek a mezőgazdaság, tájgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, biotermesztés és a viziturizmus feltételei.

1.2. Hiányosságok:

- A fiatalok körében magas elvándorlási arány jellemző. Országos, megyei átlagot jelentősen meghaladó mértékű a munkanélküliségi ráta [kisvárdai kistérségben 13,4%, a sárospatakiban 13,8%, a sátoraljaújhelyiben 14,3%, a bodrogköziben: 22,4% (2006)], képzettség szerinti szerkezete kedvezőtlen. A lakosság gazdasági aktivitása rossz, alacsony a foglalkoztatottak aránya. A jövedelmi viszonyok jelentősen elmaradnak az országos átlagtól. A népesség iskolai végzettsége alacsony.

- A térség oktatási szerkezete nem megfelelő ütemben követi a gazdaság, illetve a vállalkozások szakemberigényeit.

- Kevés a vállalkozások száma [1000 fő/ ~48 db., jóval az országos átlag alatt], a vállalkozói szerkezet elaprózott, tőke- és forráshiányos. Leginkább önfoglalkoztató vállalkozásként működnek, hiányzik a humán erőforrás, gazdasági szerkezetük egy lábon álló.

- A mezőgazdasági termelés és értékesítés nem megfelelő szervezettségben történik. Hiányzik a mezőgazdasági termények versenyképességének javítását végző helyi feldolgozó, logisztikai bázis.

- A minőségi szálláshelyek-kapacitás hiánya,koncentrált, foltszerű elhelyezkedése.

- A fontosabb intézményekkel való ellátottság a térségközpontok kivételével nem megfelelő.

- A roma lakosok aránya magas, jelentős részük szegregáltan, külterületi részeken él.

2. Általános célok és jövőkép:

Jövőkép: Célunk az életminőség javítása a térség gazdasági és természeti erőforrásaira alapozva vidék-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok serkentésével, új munkahelyek teremtésével, a meglévők megerősítésével.
Általános célok
1.	2.	3.	4.	5.	6.
Gazdaságfejlesztés: a hozzáadott érték növelése a gazdasági élet szereplőinél, alternatív jövedelem-szerzési lehetőségek támogatása	Foglalkoztatás: munkahelyteremtés a vállalkozások indítá-sának és fejlesztés ösztönzésével	Humánerőforrás fej-lesztés: a versenyké-pes tudás és művelt-ség növelésével, térségspecifikus oktatási programok indításával	Infrastruktúra fejlesz-tés: a térség fizikai elérhetőségének és belső struktúrájának javítása	Természeti erőforrá-sok és a környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosí-tása	Élhetőbb környezet kialakítása, térégi együttműködés támogatása
Kapcsolódó modulok száma
1- Turizmus 2- Biogazdálkodás 3- Megújuló energia 7- Helyi termékek előállítása és promóciója 9- Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése 13- Általános vállalkozás ösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásá-nak támogatása	1- Turizmus 2- Biogazdálkodás 4- Fenntartható agrárgazdaság 7- Helyi termékek előállítása és promóciója 12- Helyi identitás- és kapacitásfejlesz-tés, képzés 13- Általános vállalkozás ösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása	8- Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása 12- Helyi identitás- és kapacitásfejlesz-tés, képzés 13- Általános vállalkozás ösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása	1- Turizmus 5- Épített örökség megőrzése, falufejlesztés 8- Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása 10- Önkormányzati szolgáltatások és közösségi közleke-dés fejlesztése 11- Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése	1- Turizmus 4- Fenntartható agrárgazdaság 5- Épített örökség megőrzése, falufejlesztés 6- Természet- és tájmegőrzés 7- Helyi termékek előállítása és promóciója 11- Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése	5- Épített örökség megőrzése, falufejlesztés 6- Természet- és tájmegőrzés 8- Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása 9- Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése 10- Önkormányzati szolgáltatások és közösségi közlekedés fejlesztése 11- Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése 13- Általános vállalkozás ösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása

A stratégiai vázlat a helyzetelemzésben megfogalmazott megállapításokra alapozva összegző jelleggel mutatja be a jövőkép megvalósításában megfogalmazott legfontosabb általános célkitűzéseket, melyek kiemelten a meglévő belső erőforrásokra és hiányosságokra épülnek, azok fejlesztésére koncentrálva. Az általános célok megfogalmazásával szándékunk, hogy a Helyi Közösség területén működő vállalkozások, szervezetek, intézmények számára egyértelműek legyenek azon fejlesztési területek, melyekhez a – későbbi pályázati rendszer meghirdetése után – partnerségi, vagy egyéni pályázatukhoz támogatásra számíthatnak a térség „irányított” fejlesztésével.

3. Gazdaságfejlesztési koncepció

a.) A gazdaságfejlesztési célrendszer megvalósításával célunk a térségi hozzáadott érték növelése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása. A cél elérése érdekében kiemelt prioritások:

- vállalkozások technológiai színvonalának emelése, telephelyi infrastruktúra fejlesztése,

- munkahelyteremtő és –megtartó fejlesztések támogatása,

- innovatív eljárások bevezetése, versenyképesség növelése,

- speciális helyi termék-előállítás, feldolgozása és kapcsolódó marketing támogatás,

- gazdaság szereplőinek hálózatba tömörülése, partnerségi összefogása, regionális és ágazati klaszterek létrehozása,

- turisztikai szolgáltatások fejlesztése,

- az épített örökségek, és a természeti értékek irányított megőrzését szolgáló fejlesztések bekapcsolása a falufejlesztésbe,

- régió-marketing komplex megvalósítása,

- komplex vállalkozásfejlesztési program indítása tevékenység diverzifikáció, mikrovállalkozói fejlesztési program, vállalkozói képzés, tanácsadás.

b.) Az akcióterület természeti, jelenlegi gazdasági erőforrásai alapját képezik a tájspecifikus termékek, szolgáltatások előállításának, a biomassza-hasznosításnak, a vizes élőhelyekhez kötődő haszonvételi lehetőségek kiaknázásának (Bodrogköz). A Hegyközben az erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási haszonvétel feltételei adottak.

A szlovák-ukrán-magyar hármashatár mentén megkezdett interregionális programok hozzájárulnak a gazdasági élet hálózatosodásának, beszállítói kapcsolatok, kooperációs együttműködések (klaszteresedés) megteremtéséhez. A kulturális örökségek, az épített és természeti környezet adottságai kedveznek a falusi- és ökoturizmusnak, ez kiegészül a szőlő- és bortermelés és a helyi specifikumok kínálta gasztroturisztikai potenciállal.

A munkaerő-szükséglet alapbázisát térségspecifikus, a gazdasági igényeknek megfelelő oktatási, képzési programok elindítása szolgálja.

c.) Kiemelt cél a munkahelyteremtés és –megőrzés, a vállalkozások fejlesztése, új innovatív szolgáltatások bevezetése, turisztikai fejlesztések támogatása, humán erőforrás képzése, a szektorok közötti partnerség kialakítása.

A hiányosságok felszámolása munkahelyteremtéssel és a foglalkoztatás javításával, képzéssel hozzájárulnak az életminőség javításához. A munkahelyteremtés alapvető feltétele a térségi vállalkozások tevékenységének, termékkínálatának és piacának bővítése.

d.) A négy kistérség tervezési dokumentumaiban a gazdaságfejlesztési beavatkozások a hozzáadott érték növelését, a piacra jutás segítését és a munkahelyteremtést célozzák. A terv készítésénél figyelembe vettük a már meglévő térségi, regionális és országos fejlesztési koncepciókat, a térségi illetékes szakemberekkel, térségfejlesztési szereplőkkel konzultálva. A stratégiai vázlat beavatkozásai tartalmában a kistérségi tervdokumentumok szintézisére törekszik, figyelembe véve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv célrendszerét.

4. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás:

a.) A szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás célrendszer megvalósításával célunk a térségi szolgáltatások újszerű, tájspecifikus bővítése, ezáltal a vállalkozói és szolgáltató szektor bevételeinek növelése, az életminőség javítása. Kiemelt prioritások:

- településkép javítását szolgáló kis léptékű infrastruktúrafejlesztések,

- integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér kialakítása (vállalkozói alapon is),

- az épített örökség helyreállításához, felújításához szükséges tanulmányok, tervek,

- helyi vállalkozói inkubációs szolgáltatások fejlesztése,

- humán erőforrás fejlesztés, tanácsadás, képzés,

- a helyi adottságokra alapozott szakmai továbbképző és átképző programok indítása.

b.) Az akcióterület szolgáltatási szereplői közötti együttműködés ösztönzése a stratégia kiemelt része. Az oktatási, képzési rendszernek alkalmazkodni kell a helyi igényekhez.

Az erőforrások tervszerű, koordinált felhasználása, így a szolgáltatási terület bővülése segíti a közösség megtartó erejének növelését, az identitás megtartását.

A turisztikai, idegenforgalmi, közszolgáltatási fejlesztések hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősödéséhez, mely egyben a térség versenyképességét is fokozza.

A fejlesztések egymásra épülése serkenti a foglalkoztatást és javítja az életminőséget.

c.) A településkép javítása hozzájárul a szolgáltatási minőség fejlesztéséhez.

Képzés, oktatás a versenyképes tudást javítja, ezáltal a szolgáltatások minősége javul, a munkaerő értéke nő.

A közösségi infrastrukturális háttér fejlesztése elősegíti a térségi szolgáltatói hálózat együttműködését, egy térben történő megjelenését.

A vállalkozói inkubációs szolgáltatások segítik a helyben megtermelt javak növelését, hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, ami által javul a térségi szereplők életminősége.

d.) A meghatározott általános fejlesztési irányok összhangban vannak a térségekre korábban elkészített fejlesztési programokkal, meghatározásuknál figyelembe vettük a vonatkozó országos, regionális fejlesztési elképzeléseket.

5. Összefüggések

A LEADER gondolatisága a területi alapú megközelítést követeli meg. A cél a helyi erőforrásokra alapozott fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése:

1.) Munkahelyteremtés, a térségi egzisztencia megtartásának lehetősége.

2.) Az innovativitás, hálózatépítés erősítése, új típusú gazdasági szegmensek bevezetése. 3.) Partnerségen alapuló együttműködés a program megvalósulása során.

Fontos, hogy a terv által támogatott fejlesztések, kezdeményezések fenntarthatók és továbbfejleszthetők legyenek.

6. Fenntarthatóság

A megszerzett tudás révén a humán erőforrás „eladható”, piac- és alkalmazkodó képes, ezáltal közép- és hosszútávon fenntartható.

Az épített örökség fenntartható fejlesztése kapcsolt szolgáltatások bevezetését is feltételezi, például gazdasági, idegenforgalmi, közösségi szolgáltatásként, vagy attrakcióként történő hasznosítással. A természeti erőforrások védelme, gazdasági hasznosítása a környezetvédelmi előírások betartása mellett kivitelezhető. A térségben lévő biomassza iránti igény közép- és hosszútávon is növekszik, a fenntarthatóságot erősíti.

7. Esélyegyenlőség

A képzettséget vizsgálva a szakképzetlen munkanélküliek között magas a roma etnikum aránya, foglalkoztatásuk igen alacsony. A helyi munkanélküliek másik csoportja a térség korábban meghatározó könnyűipar vállalkozásai által elbocsátott betanítottak köre.

Kiemelt a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű, különösen a roma lakosság képzése, munkaerő-piaci reintegrációja. Egyeztetve a térségi roma szervezetek képviselőivel ösztönözzük a térségi roma mikrovállalkozások beindítását és fejlesztését, munkahelyteremtő beruházásokat.