A MAGYAR INNOVÁCIÓS RENDSZER
A magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében az
elmúlt években elengedhetetlenné vált a nemzeti innovációs rendszer megújítása,
egy kiszámítható fejlődési pálya kijelölése. Ennek érdekében 2003-ban megkezdődött
az innovációs rendszer átfogó reformja.
A kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozása, és törvényi megerősítése
2003. novemberében törvény született a Kutatási és Technológiai
Innovációs Alapról (KTIA). Az elkülönített állami pénzalap egyrészt a vállalatok
befizetéseiből (az éves forgalom először 0,2%-a, majd 0,25%-a, 2006-ban pedig 0,3%-a),
másrészt ennek megfelelő összegű állami hozzájárulásból tevődik össze. Az Alap
forrásai így nem függnek az éves költségvetési alkuktól. A gazdasági társaságok
a saját, valamint a költségvetési és non-profit kutatóhelyektől megrendelt K+F
tevékenység költségeivel csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék mértékét.
Ennek hatására az elmúlt években 430-ról közel 800-ra emelkedett a K+F tevékenységgel
foglalkozó vállalkozások száma. Ez javítja az állami és vállalati K+F ráfordítások
jelenlegi 2:1 arányát, mely pont fordítottja a fejlett országokban meglévő, és az
ország számára célként kitűzöttnek.
Az Országgyűlés 2004 decemberében fogadta el az innovációs törvényt,
melynek alapvető célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, hozzájáruljon
a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődési pálya
kialakításához, s közvetve a magyar lakosság életminőségének javításához.
Az innováció politika kormányzati szereplőinek kijelölése
A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK),
kormányhatározattal létrehozott, a miniszterelnök vezetésével működő legfelső
kormányzati tudomány-, technológia- és innováció politikai fórum. A kollégium
tevékenységét segíti a tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő
testületként létrehozott Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület:
a 4T.
A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 2003. augusztusában
jött létre. Feladatköre az Európai Regionális Fejlesztési Alap magyarországi innovációs
forrásainak működtetése és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelése.
A KPI-t a 2004. január 1-jén országos hatáskörű kormányhivatalként létrehozott Nemzeti
Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) felügyeli. A Hivatal fő feladatai:
- a kormányzati innovációs feladatok koordinációja;
- az innováció regionális rendszerének fejlesztése - felkészülés
az uniós strukturális alapok felhasználására;
- a K+F-tevékenység hatásának követése és elemzése (stratégiai
tervezés, hatáselemzés, innovációs adatbázisok kiépítése és kezelése);
- az innovációs szemlélet terjesztése;
- a tudásbázis és az üzleti szféra együttműködésének erősítése;
- a K+F nemzetközi kapcsolatainak kezelése és fejlesztése.
A regionális innováció erősítése
A nemzeti innovációs rendszer elemei területileg egyenlőtlenül
fejlettek, ami kedvezőtlenül hat az egész nemzetgazdaság versenyképességére.
Éppen ezért az elmúlt két évben kiemelt figyelmet kapott a régiók innovációs
képességének növelése. A régiók fejlődésének ösztönzése érdekében a KTI Alap
25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni.
Az NKTH megalakulásakor, a régiók innovációs képességének
fejlesztése érdekében az első lépés egy stratégiai koncepció kidolgozása volt.
2004-ben két programot indítottak a tudás létrehozásában és közvetítésében szerepet
játszó intézmény- és eszközrendszer kialakítására és a feltételek biztosítására.
A Pázmány Péter program célja, hogy az egyetemek kutatás-fejlesztési eredményeinek
hasznosítása és az iparral való intenzív együttműködés révén Regionális
Tudásközpontok (RET) jöjjenek létre. A Regionális Innovációs Ügynökségek
felállításával létrejött az innovációs szolgáltatások kiépítésének alapja.
Az Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség 2005.
január 3-án kezdte meg működését. Az Ügynökség
(www.norria.hu) életre hívásának
legfőbb célja az Észak-Magyarországi régió gazdasági helyzetének javítása a
gazdaságfejlesztésben az innováció kiemelt prioritásként való kezelésével, a
regionális innovációs rendszer összekapcsolásával és megerősítésével, valamint
a régió bekapcsolásával a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerbe.
Az eredmények hasznosítása
Az NKTH 2004. évi megalakulásától kezdve tevékenységét elsősorban
a hazai kutatás fejlesztés eredményeinek hasznosulása, a vállalatok innovációs
képességének megerősödése érdekében végezte. Támogatási politikánk célja a magyar
gazdaság versenyképességének innováción alapuló növelése volt. Ennek fényében
dolgoztuk ki program portfoliónkat, melynek fontos szempontja volt, hogy arányosan
biztosítottak legyenek a kedvező adottságokra épülő, rövid távú fejlesztések,
valamint a távlati célok elérése is. Biztosítottuk továbbá a helyi, vállalati,
intézményi (bottom-up jellegű), valamint a központi, stratégiai (top-down jellegű)
kezdeményezések érvényre jutását is. A programok többségében csak a vállalkozások
részvételével kialakított konzorciumok pályázhattak.
Erősödött a szellemi és anyagi erőforrások koncentrációja a kiemelt területekre,
növekedett a stratégiai fontosságú programok megvalósítását szolgáló nagyprojektek
támogatottsága.
Lépések a gazdaság versenyképességének további
fejlesztéséért
Az EU új tagországainak nagy része, köztük Magyarország is,
az EU átlag alatt van innovációs teljesítmény terén. Azonban az is látható,
hogy Magyarország innovációs teljesítménye jelentősen gyorsabban növekszik,
mint az átlag. Ez egyértelműen pozitívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.
A gazdaság versenyképességének további növelése érdekében azonban fent kell
tartanunk ezt a növekedést. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az MTA-val
együttműködve, kidolgozta a Kormány középtávú K+F és innováció politikai
stratégiáját. A stratégia általános célja, hogy Magyarország olyan országgá
váljon 2013-ra, ahol a gazdaság hajtómotorja az innováció. A hazai érdekeltségű
vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel jelenjenek meg.
A stratégiában megjelölt fő feladatok:
- Magyarországon a vállalati K+F ráfordítások
aránya érje el a GDP 1,4%-át, miközben az állami ráfordítások mértéke
megmarad 0,7%.
- Épüljenek ki nemzetközileg is elismert
K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában
működő kutatóhelyeken javuljon a minőség és a hatékonyság, erősödjön az
eredmények hasznosítása és a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre
a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttműködnek
a vállalatokkal és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire.
- Megkülönböztetett módon szükséges kezelni a
hazai kis- és középvállalati (KKV) kört. Innovatív KKV-k fejlesztésére
irányuló kormányzati stratégia kimunkálása az egyik legsürgetőbb feladat.
Az állami támogatás ne egyszerűen tőkepótló eszköz, hanem az innovációs
aktivitást élénkítő tényező legyen.
- kivonat -
Forrás: NKTH
|
